2016. április 11., hétfő

Kendare Blake: Vérbe öltözött Anna

Eddig ez a könyv tetszett a legjobban a listámból, azt hiszem ha végeztem a párbajjal, a második rész következik. :)

A könyv leírása:
A 17 éves Cas Lowood szokatlan hivatást választ: halottakat öl.
Így tett az apja is, míg el nem pusztította egy kegyetlen kísértet. Cas apja rejtélyes fegyverével, az athaméval együtt a rendkívüli képességet is örökölte, ezért mozgalmas életmódra rendezkedik be boszorkánykodással foglalkozó mamájával és Tybalt, a szellemek jelenlétét megérző macska társaságában. A fiú a helyi mendemondákat és a titokzatos események hírét követve nyomoz az élőkre veszedelmes, vérszomjas és bosszúálló holtak után, hogy ártalmatlanná tegye őket.
Így érkeznek meg egy ontariói kisvárosba, Thunder Baybe, ahol a vérbe öltözött Anna szedi áldozatait. Cas azt hiszi, szokványos esettel áll szemben. Csakhogy a több évtizeddel ezelőtt meggyilkolt, hófehér, vérrel pettyezett csipkeruhában kísértő, örökké 16 éves Anna senkinek sem kegyelmez, aki átlépi egykori otthona, a régi, elhagyott és elátkozott ház küszöbét…

Véleményem:
Egy tipikus tini regényt olvastam el az elmúlt pár napban. Azt hiszem ezt is Brigi ajánlotta a figyelmembe (ezúton is köszi!), nem emlékszem hogy a leírást elolvastam volna. A cím alapján valamilyen komolyabb horror sztorira számítottam, de egy könnyen emészthető, gyorsan végigolvasható lányregényt kaptam. A történet magával ragadott, végre ismét egy letehetetlen könyvet tarthattam a kezemben. :)
Tetszett, hogy a könyv egy mellékszál közepével indít, melynek segítségével gyorsan megismerhetjük a szereplők egy részét, illetve az alaphelyzetet. Mondjuk egyébként sem szeretem a hosszas felvezetéseket... Amint megjelenik Anna is a színen már sejthető, hogy ebből a történetből sem maradhat el a szerelmi szál. A másik ami tetszett, hogy a könyv vége nem tipikus happy end, azaz nem maradnak a szerelmesek örökké együtt, míg világ a világ, bár érezhető, hogy lesz még folytatás. Alig várom, hogy azt is megszerezzem. :)

2016. január 7., csütörtök

Doris Lessing: A fű dalol

És íme a könyvmoly Párbajos listám harmadik könyve! :)




A könyv rövid tartalma:
Zimbabwe. Kíméletlen hőség.
A fű dalol egy különös gyilkosság lenyűgöző története, hősei: a testi szerelemtől viszolygó, ám a társadalmi konvenciók miatt házasságba menekülő fehér nő, a megélhetésért és az asszony szerelméért elkeseredetten küzdő gyenge férfi, valamint az igazságtevő fekete szolga, akik félelmetes, végzetszerű szenvedéllyel pusztítják el egymást és magukat.



 A véleményem:
Nagyon tetszett a könyv felépítése, ugyanis az elején már megtudjuk a végkifejletet, és utána következik az odáig vezető történéseket. A sztoriban végigkövethetjük, ahogy egy egyedülálló nő kizárólag a társadalmi vélemények miatt megy férjhez, miközben attól is kitöri a frász, ha egy férfi csak "úgy" néz rá. A férfi beleszeret egy eszményképbe, és szinte az első nő kezét megkéri, aki megtetszik neki. Noha addig csak egyszer (!) látta. Igen, látta, nem randiztak, ismerkedtek, stb. Az alapfelállás ebből már sejthető is. Ehhez hozzájön még a dél-afirkai körítés, ahol egy farmon próbálnak megélni, bár a férfinek jóformán semmi köze a gazdálkodáshoz, és ahol a nő nem tud bánni a fekete szolgákkal. Az író remekül szemlélteti szenvedéseiket - bár főleg a nő szempontjából -, viszont a könyv végére hirtelen külső szemlélővé válunk, ami nekem kicsit furcsa volt. Hiszen végigkövethetjük a gondolkodásmódokat, és hogy mi hogyan hat a szereplőkre, aztán egyszer csak minden titokzatossá válik, csupán utalásokat kapunk arra, hogy mi történhet a háttérben. Viszont ezek az utalások ellent mondanak a szereplők természetének. A halált hozó fekete szolgáról szinte semmit nem tudunk meg, ahogyan a gazdáihoz fűződő viszonyáról, és indítékairól sem...

Összességében a könyv tetszett, a történet leírása remekül követhető, addig míg nem vált nézőpontot az író, utána már csak találgathatunk, hogy mi is történt valójában.

2015. november 25., szerda

Neil Gaiman: A temető könyve

Egyre jobban haladok a listámmal, máris hozom a második könyvet is! Büszke is vagyok magamra, azt hiszem, végre teljesítem a listámat. :)
 
Szokás szerint a könyv rövid tartalma (moly.hu-n található leírás alapján):
„Senki Owens, barátainak csak Sen, egy majdnem teljesen átlagos fiú. Akkor lenne teljesen átlagos, ha nem egy hatalmas temetőben lakna, ahol szellemek nevelik és tanítják, a gyámja pedig egy magának való alak, aki nem tartozik sem az élők, sem a holtak világához. Egy fiú számára a temető tele van veszéllyel és kalanddal: ott a domb alatti vén Indigóember, ott a kapu, amely egy sivatagra nyílik, ahol elhagyott vámpírváros áll, ott a különös és rettentő lény, a szlír. Viszont ha Sen kimegy a temetőből, vár rá a Jack nevű, aki már megölte Sen egész családját…”

Véleményem a könyvről: 
Könnyen emészthető könyv, jó sztorival. Nem a "letehetetlen" kategória, de ettől függetlenül nagyon tetszett. Van benne rejtélyes szál, ami átível az egész könyvön. Nincsenek lezáratlan szálak - ki nem állhatom a lezáratlan szálakat -, nincsenek felesleges szerelmi szálak, és nem bonyolít túl az író semmit.
Szerettem a sztorit, végre nem egy tucat könyv. :D Ajánlom mindenkinek, akinek már elege van a tipikus sztorikból, ahol rosszul kezdődik minden, de a végére boldogan élnek a főszereplők, amíg meg nem halnak. :)

2015. november 16., hétfő

Szerb Antal: A Pendragon legenda

Sikerült máris elolvasnom az idei Könyvmoly párbaj-os listám első könyvét. (Nálam ez rekord! :D )



A könyv rövid tartalma (a moly.hu leírása alapján, CSELEKMÉNYLEÍRÁST TARTALMAZ!): 
Egy fiatal magyar tudós XVII. századi misztikusok után kutat a British Museum könyvtárában. Earl of Gwynedd, a Pendragon család feje meghívja várába, és Mrs. Eileen St. Claire, egy csodálatos fiatal nő, titokzatos gyűrűt küld az Earlnek az ifjú tudóssal. 
Így kezdődik Szerb Antal egyedülállóan izgalmas, nagyszerű szatirikus detektívregénye, amely a legendákkal teli, varázsos walesi tájra viszi el az olvasót, ahol a képzelet szülte kísértetvilág a kor valóságos kísérteteivel ütközik össze egy hatalmas örökségért folyó izgalmas hajsza keretében.


Véleményem a könyvről: 
Már nem is tudom miért választottam ki ezt a könyvet, még egy előző párbaj listában szerepelt, de akkor nem sikerült elolvasni.
Nekem ez a könyv az "egyszerolvasós" kategóriába tartozik. Könnyű olvasmány, nem kell sokat gondolkozni rajta, és mivel nincsenek fejezetek a könyvben nehéz félbehagyni a sztorit. Legalábbis nekem nehéz volt.
Sajnos a cselekmény annyira nem  kötött le. A fenti tartalom alapján arra készül az ember lánya, hogy egy igazán izgalmas, misztikus krimit olvashat. DE számomra ez nem volt az. Lehet, hogy azért mert angolok voltak a főszereplők, és mint tudjuk, nekik más a vérmérsékletük. :D
A cselekmény fő szálát a Rózsakeresztesek jelentik, illetve a Rózsakeresztesek atyjának visszatérte, de erről tudjuk meg szinte a legkevesebbet. Több ilyen szál is van a történetben egyébként, pl: 

- a jelenlegi Earl of Gwynedd bizarr kísérleteket végez a kastélyukban, amire mindenki kíváncsi (természetesen nem derül fény arra, hogy milyen kísérletekről van szó, csak párbeszédtöredékekből sejtjük miről lehet szó)
- szintén a jelenlegi Earl of Gwynedd volt menyasszonyát végül a legfőbb bizalmasa veszi nőül (erre a sztori során többször is visszautalnak, de nem derül ki, hogy mi történt)
- a legfőbb bizalmast megölték, ezért az Earl bizonyítékokat gyűjt (de nem derül ki, hogy milyen bizonyítékai vannak)
Összefoglalva, nekem sok a nyitott cselekményszál, ami igazából nem sokat tesz hozzá az alap sztorihoz. Az alaptörténet is kicsit kusza, a leírás alapján sokkal többet vártam ettől a könyvtől. 

2013. február 19., kedd

Baráth Katalin - A fekete zongora

Ezzel a könyvvel egész hamar végeztem, ami még engem is meglepett. Sajnos ezt a könyvet sem sorolnám a letehetetlen darabok közé, de azért nem hagytam volna ki.

Lássuk a tartalmat...
Az 1900-as évek elején az álmos Ókanizsán Dávid Veronika, az emancipált eladókisasszony saját romantikus regényét írja munkahelyén, a könyvesboltban, amikor a lábai elé zuhan a városka bolondja, Vili egy késsel a hátában. Zsebében egy kitépett könyvlap, rajta egy Ady-vers: A fekete zongora. A békés kisváros élete természetesen fenekestül felfordul, és a szerb rendőrkapitányból és a városi orvosból álló tapasztalatlan nyomozócsapatba bekönyörgi magát Veronika is, aki persze mindig mindent jobban és hamarabb tud, mint a hivatalos közegek. Az ügybe belekeveredik a plébános, a pincérlány, a kőművesmester, a rabbi, a kéjnő, az apáca és a zsidó kereskedő, sőt Veron még Szegedre is elutazik, ahol magát Ady Endrét hallgatja meg egy felolvasóesten, közben pedig a hullák egyre csak szaporodnak. Baráth Katalin remekbeszabott regénye kiváló érzékkel jeleníti meg a boldog békeidőket; stílusa és humora miatt Bohumil Hrabal olvasói fogják szeretni, eltökélt nyomozója, Dávid Veron miatt pedig Agatha Christie rajongói fogják nagy élvezettel forgatni a regényt, amely kibővített, végleges változatban és két novella kíséretében kerül végre a széles olvasóközönség elé.
 
Nekem a békés kisváros leírása tetszett a legjobban. Pont ezt várnám egy 16 ezer fős kisvárostól. (Sőt elsőkézből biztosíthatok mindenkit, hogy a kisvárosok még jelenleg is hasonlóan működnek, hiába telt el azóta 110 év. Gondolok itt a pletykákra, és egyéb finomságokra...) A városka valóban felbolydul a gyilkosságoktól, hiszen az álmos kis településen már régóta nem történt ilyen horderejű bűntett. 

Édesanyámnak hála, Agatha Christie-n nőttem, de azon kívül, hogy egy női főszereplő kezd kéretlenül nyomozni, nem sok hasonlóságot véltem felfedezni. Ezenfelül a romantikus Veronikát végig félrevezetik, így ő is szerencsésen megtéveszti a nyomozócsapat többi tagját. Veron egyébként okos, viszont imádja modern költőket, és a romantikus regényeket, így nem nehéz megvezetni, az ilyen elemekkel. 

Nem tetszett még az, hogy vannak szálak amikre fény derül ugyan, de az írónő nem folytatja tovább, számomra csak lóg a levegőben. Később előkerül még pár sor erejéig, amiből érzem hogy valamit sejtetni szeretne az író, de nem igazán értem, hogy mit. (Persze lehet, hogy csak nekem nehéz a felfogásom... Nem tudom...) 

Összességében "egyszer olvasós" könyv számomra. Kipipálhatom, hogy ez is megvolt. :)




2013. február 16., szombat

Neil Gaiman - Csillagpor

Ez a könyv már régóta szerepel a "mindenképp el akarom olvasni" listámon. Még Brigi hívta fel rá a figyelmem, szerinte kihagyhatatlan. Igaza van!


Bár nem az a kimondottan letehetetlen könyv - legalábbis számomra -, szerettem olvasni. Film is készült belőle, amit megnéztem a könyv olvasása közben. (A film és a könyv a történet fő vonalaiban fedi egymást, de bizony a részleteiben különböztek. Kivételesen ezt nem bántam, mind a kettőt élveztem. :)  )

(Figyelem, innentől kezdve megjelenhet pár cselekményleírás is!)

A történetről röviden (ezt olvashatod a könyv hátán):
Neil Gaiman könyve is úgy kezdődik, ahogyan a legjobb történetek általában: egy fiúval, egy lánnyal meg egy beteljesületlen szerelemmel. De aztán egyáltalán nem úgy folytatódik, ahogyan a mesék folytatódni szoktak. Neil Gaiman ezzel a regényével is bebizonyítja, hogy nem véletlenül tartják őt a modern fantasy egyik legnagyobb alakjának.

Falva falva egy aprócska település Angliában. Arról a falról kapta a nevét, amely a falu határában húzódik, és elválasztja az emberi világot a varázslatok birodalmától. Egy hűvös októberi estén a fiatal Tristran Thorn hullócsillagot lát a falon túl a földre zuhanni, és hogy elnyerje a gyönyörűséges Victoria kezét, megígéri a lánynak: elhozza neki a lehullott csillagot. Tristran elindul hát élete nagy kalandjára a falon túli varázslatos világba, amelyet a legfurcsább teremtmények és soha nem látott lények népesítenek be. Hűséges társak, halálos ellenségek várják, és ha Tristran elég kitartó, olyasmit találhat meg, amire egyáltalán nem számított.

Tipikus sztoriként indul, a szerelmes fiú ígéretet tesz választottjának, majd elindul, hogy megszerezze szerelmének zálogát. Sok érdekes és hű barátot, és veszélyes ellenségeket szerez. (Akiket persze a barátok segítségével győzhet le.) Viszont kevés olyan sztorit olvastam ahol az ifjú beleszeret szerelmének zálogába, és vele él boldogon amíg meg nem... Hogy ez hogy történhet meg? A könyvből megtudhatod! ;)


2012. október 6., szombat

3. menet, avagy újabb lista

Az előző listát sajnos nem sikerült teljesítenem. Ennek egyik oka például az volt, hogy olyan könyveket válogattam össze, amelyeket nem tudtam beszerezni. :S
De most ez nem állhat utamba, ugyanis mind a húsz könyv, itt sorakozik mellettem! :D

Szóval a 3. körben ezek a listáim:

A lista:
1. Anne Frank naplója
2. Anne Rice - Interjú a vámpírral
3. Baráth Katalin - A fekete zongora
4. Brenna Yovanoff - Az elcserélt
5. Doris Lessing - A fű dalol
6. Kendare Blake - Vérbe öltözött Anna
7. Markus Zusak - A könyvtolvaj
8. Neil Gaiman - Csillagpor
9. Szerb Antal - A Pendragon legenda
10. Vavyan Fable - A pokol elnyeli

B lista:
1. Carrie Ryan - Kezek és fogak erdeje
2. Cecilia Ahern - Lány a tükörben
3. Christopher Moore - Vérszívó démonok
4. Christopher Paolini - Eragon
5. Jay Asher - Tizenhárom okom volt
6. Michael Cunnungham - Az órák
7. Neil Gaiman - A temető könyve
8. Neil Gaiman, Tery Pratchett - Elveszett próféciák
9. Ransom Riggs - Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei
10. Szergej Lukjanyenko - Éjszakai őrség

Reményeim szerint idén teljesíteni fogom a listámat. :) 

2012. szeptember 23., vasárnap

Pusztító angyal - John Courtney Grinwood

Hát hol is kezdjem...

Azt hiszem kezdem azzal, hogy nem olvastam el ezt a könyvet, kb. a feléig jutottam. Hogy miért?

Egyszerűen azért, mert ez a könyv nagyon nem jött be. Persze lehet,  hogy ha a végére jutok akkor nagyon tetszene, sosem lehet tudni.




Röviden a tartalom (ez van a könyv hátulján az ajánlóban):

Velence, 1407. - A város urai korlátlan hatalmat élveznek a tengereken, és ők szabják a törvényeket. Az ott élők sosem érezhetik magukat biztonságban: démonok és holt lelkek árnyai kószálnak az utcákon, és a hírhedt őrjárat tartja rettegésben a városlakókat. Ám a sikátorokban leselkedő veszélyek közül talán a herceg bérgyilkosainak, az Assassini tagjainak van a legfélelmetesebb híre: vértől piros kanálisok jelzik útjukat, ahol csak felbukkannak... Velence főhercege, a gyengeelméjű Marco csak névleg uralkodik, valójában nagybátyja és nagynénje osztoznak a hatalmon, és mozgatják saját érdekük szerint a politika szövevényes szálait. Mégis kénytelenek egyesíteni erőiket, amikor a herceg fiatal unokahúgát, Giuliettát idegen kalózok rabolják el otthonából. És a szöktetés hamarosan jó okot ad a háborúra is… Eközben Atilo, a herceg bérgyilkosainak mór vezére egy különös fiúra bukkan Velence ódon házai között, ezüstös haja, borostyán pettyezte szeme és angyal arca megbabonázza, s elhatározza: megszerzi magának a vérrel táplálkozó, titokzatos lényt, hogy tanítványává fogadja, és átadja neki mestersége minden csínját-bínját. Velence sorsát hamarosan gyilkos nagyhatalmi játszmák keresztezik, és mind többen kívánják a város pusztulását. Azoknak, akik képesek megzabolázni a legsötétebb erőket, most nem csupán kíméletlennek kell lenniük, de a szerencsére is nagy szükségük lesz…

Az ajánló alapján nagyon jó sztorinak tűnik. Viszont a több szálon futó történet néhol követhetetlen. Nem érteni, hogy mi miért történik, és hogyan is kapcsolódik az adott szálhoz.  Néhol pedig a történést sem értettem, nem tudtam eldönteni, hogy ki mit csinált...

Természetesen az ajánlóhoz híven mindent átsző a sötét erő, és rengeteg természetfeletti lény jelenik meg. De azt nem tudni hogy ki irányítja a lényeket, és mi is a céljuk...

Mindenesetre, akinek az ajánló felkelti érdeklődését, olvassa el. :) Hiszen mindenkinek más az ízlése még a könyvek terén is. Majd egyszer lehet nekiugrom még egyszer, hogy elolvassam végig. Talán pár év múlva. :)

2012. augusztus 30., csütörtök

Challange failed...

Nos azt hiszem, most már kijelenthetem hogy ezt a párbajt nem sikerült teljesítenem... Remélem a következő jobban fog menni. Azért versenyen kívül felteszem ide majd a "naplókat" az olvasott könyveimről. ;)

2012. január 22., vasárnap

Isten Balkeze - Paul Hoffman

Mint általában, ennek a könyvnek is a hátoldalán lévő ajánló keltette fel az érdeklődésem.

A történetről nagyvonalakban:
Egy középkort idéző világban vallásháború folyik. A Megváltók érdekes módon toborozzák katonáikat: még gyermekkorukban megveszik vagy elrabolják őket, és a Menedékben képzik ki őket. Egy ilyen ifjú a főszereplőnk Thomas Cale is, aki valamiért kilóg a többiek közül. ( Hogy miért, azt majd a könyv legvégén tudhatjuk meg. ;) )
Cale két társával, Henrivel és Kleisttel, sikeresen szöknek meg a Menedékéből, közben megmentve egy lányt is. Lássuk be ez nagyon hősies tett azoktól, akik az ölésre vannak kiképezve. Nehézségek árán ugyan, de eljutnak a szomszédos birodalomba. Itt tartanak tőlük, főleg miután szembesülnek azzal, hogy kik is ők valójában, és mire képesek.
Természetesen a romantikus vonal sem maradhatott ki: Cale beleszeret a birodalom legszebb lányába, aki mellesleg ki más lenne mint a Marsall (a birodalom királyának felel meg) egyetlen leánya. A történet végéről nem hiányozhat a csatajelenet sem. Meglepetésünkre nem a jó fiúk győznek, és nem lesz happy end a végén.
Elnézést, ha kicsit zavaros a történetleírás, de nem akartam részletesen leírni mindent, a részletekért el kell olvasni a könyvet. :)

A könyv elolvasása után vegyesek az érzéseim... Egyrészt tetszett, hogy a történések követhetőek, bár a végére kicsit felgyorsultak. Másrészt viszont, vannak dolgok amikről lemaradunk... Na nem kell megijedni, azért értesülünk róla, de utólag. Ez kicsit zavart...

Összességében tetszett a történet, a valós elemektől még hihetőbb, hogy létezik ez a világ. Biztosan el fogom olvasni a következő részeket is, már csak azért is, mert egyértelmű, hogy a történetnek még nincs vége.